Mennyi fonalra van szükség ... ?

Egy megválaszolhatatlan kérdés: Mennyi fonal szükséges egy pulóverhez?

Ez hasonlít arra a szituációra, amikor az autókereskedőtől azt kérdezik, hogy mennyibe kerül egy autó? Persze erre az autókereskedő rögtön vissza kérdezne, hogy milyen autó? Benzines vagy diesel? Kicsi bevásárló autó, vagy családi autó, esetleg limuzin? Milyen motorral, milyen fogyasztással, stb? Egyáltalán milyen célra? A fonalvásárlást legalább ilyen alaposan körbe kell járni egy projekt előtt.

Mivel ez a kérdés az utóbbi időben elég sokszor érkezett hozzánk, úgy gondolom, érdemes erről beszélni! Alapvetően négy tényező befolyásolja a felhasznált mennyiséget.

1. Kötnénk vagy horgolnánk – e az adott darabot. Általánosságban elmondható, hogy a horgolás több fonalat eszik, mint a kötés. Ugyanazt a darabot horgolva és kötve elkészítve azt tapasztalhatjuk, hogy a kötött darabunk könnyebb lesz a végén. Ez a fonal hurkolásából, és a sorok képzéséből adódik.
2. Mennyire kötünk/horgolunk lazán vagy szorosan? Aki szorosabban dolgozik, egész biztosan kevesebb fonalat fog felhasználni, mint az, aki lazán köt/horgol. Ez bizonyos munkáknál előny, mert szép légies, könnyed darab készülhet a kezei alatt, de egy pulóvernél, vagy sapkánál ez kifejezett hátrány lehet, hiszen így túl laza darabot kapunk. És az semmiképp sem előny, ha a sapkán átfúj a szél! Én magam is lazán kötök, ezért alternatív megoldást kell keresni! Ez a probléma úgy orvosolható, hogy a fonalon szereplő tűajánláshoz képest egy fél vagy egész számmal kisebb tűt használunk a munkához!
3. A legfontosabb kérdés, milyen fazonban gondolkodunk, és milyen mintát választunk a darabokhoz. Ha egy ¾-es ujjú kardigánt kötnénk, az biztosan kevesebb fonalat eszik meg, mint egy hosszú újjú társa. A denevér ujjúhoz több fonalra lesz szükségünk egy klasszikus ujjkialakításhoz képest. A csípőnkig érő felsőkhöz természetesen több fonalra lesz szükségünk, mintha csak egy derekat alig takaró felsőt készítenénk A minták is nagyon eltérő fonalszükségletet eredményeznek. A mackókötés, az ajour minták és copf minták kifejezetten ”fonalzabáló” mintákhoz tartoznak. Ezzel szemben a ráhajtás nélküli, egyszerűbb minták, alapminták, szövetminták jóval kevesebb fonalat igényelnek.
4. A felhasználni kívánt fonal alapvetően meghatározza a szükséges fonal mennyiségét. Sokan abba a hibába esnek, hogy csak a fonal súlyát veszik figyelembe. A súly mellett azonban egy nagyon fontos paraméter a szálhossz is! Egyes fonalak 100 grammja 250 métert fonalat tartalmaz, míg másoknál ez csak 78 méter. Ez a fonal vastagságát is jelöli egyben. A hosszabb motringokból természetesen kevesebbre lesz majd szükség a munkánkhoz.

Mi is akkor a teendő, ha tanácstalanok vagyunk? A legegyszerűbb, ha megkérdezzük a fonal kereskedőt (jelen esetben engem), hogy mennyi fonalat ajánl az adott darabhoz. A darab meghatározásánál azonban célszerű a részleteket is megadni. Tehát pl. szeretnék kötni egy hosszított, csípőig érő kardigánt, 40-es méretben, sima kötéssel. Ören Bayan merino fonalat választanék. Mennyi fonalra lenne szükségem?

Vagy pl. horgolnék egy nagyi mintás, beburkolózós stólát Red Heart Soft fonalból? Mennyi fonalra lenne szükségem hozzá?

A részletek birtokában már sokkal jobban megközelíthető a tényleges fonalszükséglet az adott darabhoz. És így nem fordulhat elő, hogy menet közben elfogy a fonalunk. Emellett számos fonalhoz rendelkezésre áll kötés-, horgolás leírás is, amelyet a fonal gyártója készített segítségképpen. Ezek az adott fonalból készülő modell részletes leírását, anyaghasználatot, kellékeket is tartalmaznak, ez nagymértékben segíti a döntést.

Annak érdekében, hogy a kézimunka projekt elkezdését megkönnyítsem, sorozatot indítok. Minden egyes részben egy – egy témát járunk körül, amelyek a bizonytalanságokat eloszlatják majd.

A sorozat első része a fonalválasztásban fog segíteni.